Üdvözöljük PESTERZSÉBET hivatalos oldalán!

dr. Chikán Béláról anekdotáztak

2014.03.13

Felcím: 90 éve lett várossá Pesterzsébet
Cím: Az első polgármesterre emlékeztekA Csili Helytörténeti Klubjában március 11-én Várhalmi András, a Csili Művelődési Központ igazgatója tartott előadást dr. Chikán Béláról, aki 1924-ben lett a település első polgármestere.
Chikán Béla Pesterzsébet egyik legsikeresebb polgármestere volt. A munkásságával kapcsolatos információk felkutatása öt hónapig tartott. Az előadáson megjelentek a Chikán család tagjai, az unokák is. Októberben az életéről kiállítás nyílik majd a Csiliben a család segítségével.
Éppen 90 éve, 1924. január 1-jén vált Erzsébetfalva község Pesterzsébet néven várossá. Nemcsak a név és a közigazgatási forma változott, hanem az addigi településvezető bíró helyett polgármestert választottak. A város első polgármestere dr. Chikán Béla lett.
A Chikán (Csikán, Csikány) család a Nógrád megyei Csalár helységből származik és a Forgách grófok alattvalói voltak. Címeres levelet Csikány Miklós szerzett 1678. július 4-én I. Leopold királytól, ettől kezdve nemesi előnevük ilinyi lett.
Chikán Béla a kereskedelmi iskola után gimnáziumban érettségizett, majd jegyzői tanfolyamot végzett. Tiszaburán és Nagyberkiben lett jegyzőgyakornok. 1909-től Erzsébetfalván lett segédjegyző, majd községi aljegyző. Egyetemet Budapesten végzett, ahol államtudományi doktori diplomát szerzett. Az I. világháború idején besorozták, 1914-től 43 hónapon keresztül a szerb, olasz, orosz fronton harcolt, kétszer megsebesült és több kitüntetést is kapott. Tűzérhadnagyként szerelt le. A háború után Kispesten rendőrfelügyelő, majd rendőrségi fogalmazó lett.
Erzsébetfalvai lakosként több helyi asztaltársaságnak volt tagja, amelyek segítették a polgármesterré választását. Szembesülnie kellett a város fejlesztésével, merész és bátor előrelátással Speyer amerikai dollárkölcsönt vett fel, amiből a legsürgetőbb fejlesztéseket (közművesítés,) tudta elkezdeni. Később az Amerikai Egyesült Államokba utazott, a külföldön élő magyarok Kossuth szobrának avatása ügyében.
Személyiségéről ellentmondásos hírek láttak napvilágot. Nagyon szerette a sportot, szívesen lovagolt, de arról pletykáltak a korabeli emberek, hogy ha valaki nem tért ki az útjából, amikor lovagolt, akkor “bikacsökkel vágott rá” a ló hátáról. A korabeli újságok tudósítása szerint a megrendeléseket – vallástól, felekezettől függetlenül – azoknak adta, akik legolcsóbban dolgoztak. 1939-ig töltötte be tisztségét. Pest megye nyilas alispánja, Endre László eltávolíttatta hivatalából. A második világháború utáni években Dél-Budára internálták. Mivel jó erőben volt, így 1950-ben keszonmunkásként helyezkedett el, s kitanulta a szakmát. Nyugdíjba vonulása után gyümölcsösök ápolásával foglalkozott. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Dr. Somogyváry Géza, Pesterzsébet díszpolgára az előadás végén felállt és elmondta, hogy 1949-ben néhány hónapig együtt raboskodott Chikán Bélával a dél-budai internálótáborban. Somogyváry úr 1949. január 13-tól július 15-ig volt internálva, ezalatt találkozott Chikán Bélával. Szalmazsákszomszédok voltak, a földön feküdtek szalmazsákon. Magától Chikántól hallotta, hogy az egykori polgármestert Endre László megvádolta zsidó keresztlevelek hamisításával. Dr. Somogyváry Géza ebben az internálótáborban hallotta az egyik vasárnapi műsorban az egykori polgármestert énekelni, magyar nótát énekelt. Kedélyesen nótázott, mindnyájan megszerették a rabtársai közül. Végül is azért szabadult ki, mert közismert volt Endre Lászlóval való szembenállása.ilma
Fotók: Magánarchívum és Ilonka Mária

Last modified: 2017.09.13

Comments are closed.

Akadálymentes nézet
Akadálymentes nézet