A kertészmérnök végzettségű Karakas János kitartó, a céljaiért folyamatosan küzdő, a társadalom jobbá tétele mellett elkötelezett ember volt. Pesterzsébeten született és munka mellett három szakvizsgát, valamint egy szabadalmat szerzett meg. Utóbbit a „fásszárú növények mélyfúrásos technológiával történő szaporításával és telepítésével ” kapcsolatban.
Alapító tagja volt a Magyar Szocialista Pártnak, amelynek színeiben 1994 és 2006 között Pesterzsébet országgyűlési képviselőjeként állt helyt az országos politikában. Fő részt vállalt a hegyközségi és a bortörvény kidolgozásában, mintegy 500 képviselői beadvány köthető a nevéhez és legalább ennyiszer szólt hozzá érdemben a parlamenti vitákhoz.
Nagyon jelentős és fontos szerepe volt abban, hogy állami támogatás segítségével meg tudtuk venni a Csilit az Építőipari Szakszervezettől, illetve, hogy a sport kluboktól a „Gödör”, a mai Zodony utcai sportpályák (uszoda, jégcsarnok, focipályák) területét is.
Több cikluson keresztül volt külsős tagja bizottságoknak, 1995-től volt tagja az ESMTK elnökségének. A Monori Strázsa Borlovagrend alapító tagja és elnöke volt, valamint a Kóka és Monor Strázsahegyi – Szárazhegyi Hegyközség elnöke is. Négy évtizedes politikai pályafutása során az MSZP-ben tagja volt a kerületi elnökségnek, majd az MSZP Agrár és Vidékpolitikai Tagozatának elnökségi tagja, majd elnöke is lett.
2006-os nyugdíjba vonulása után a helyi közélet aktív tagja maradt, ahol személyes tulajdonságai és elvitathatatlan érdemei miatt nagy megbecsülésnek örvendett. Szakmai felkészültsége és hivatástudata minden pesterzsébeti számára példaként marad meg kerületünk történelmében.
Karakas Jánost Pesterzsébet Önkormányzata saját halottjának tekinti.