Március 4-én jelent meg hazánkban az első koronavírusos megbetegedés, azóta minden napra jut 2-3 új eset. Az sem megnyugtató, ami a környező országokban tapasztalható; március 10-én teljes Olaszországot lezárták, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban is ugrásszerűen nőnek az esetszámok. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint kicsi az esély, hogy hazánk elkerülje a járványt, ugyanakkor ha a rettegés helyett inkább odafigyelünk magunkra és a másikra, máris rengeteget tettünk a vírus terjedésének megakadályozásáért.
– A koronavírussal kapcsolatos hírek hallatán két jellemző reakciót tapasztalhatunk, az egyik a pánik, a másik a legyintés. Vannak, akik „világvége” hangulatot jósolnak, míg mások teljesen elbagatellizálják a járványt, és azt mondják, az influenza ennél sokkal komolyabb. Milyen veszélyei vannak az ilyen reakcióknak?
– Két végletről van szó, így egyik sem jó. Fölösleges az új betegséget elbagatellizálni, hiszen nem véletlenül veszi komolyan az Egészségügyi Világszervezet és mindenki más. Ugyanakkor rettegni is fölösleges, mert az aztán nem vezet sehova. Azt gondolom, ha az emberek értik, hogy mi történik és hogyan, akkor kicsit jobban át tudják vészelni ezt az egyébként elkerülhetetlen helyzetet.
– Akkor mi a helyes hozzáállás? Hogyan kell ezt az embernek magában kezelnie?
– Lényeges, hogy az ember egyéni szinten hogyan éli meg ezt a helyzetet, ugyanakkor nagyon fontos társadalmi érdek, hogy legyőzzük ezt a járványt. Amihez az kell, hogy figyeljünk nagyon magunkra és egymásra. Ami a médiában mostanában rengetegszer elhangzik, az mind igaz, segíthet, és bízzunk benne, hogy hamar túl leszünk ezen. Sokszor mossunk kezet, ne piszkáljuk az arcunkat, ne tüsszögjünk és köhögjünk a levegőbe, egymásra, lehetőség szerint kerüljük a társas érintkezést, a puszit, a kézfogást, a nagyobb tömegeket. Persze azt is tudni kell: attól, hogy kezet mosunk, még nem kerülhetjük el a betegséget, hiszen légúton terjedő vírusról van szó.
– Hogyan védheti meg az ember a családtagjait?
– Kutatásokból kiderült, hogy házon belül egymás megfertőződésére hatszoros esély van, ezért otthon is vannak teendők. Ha hazaértünk, kézmosás után töröljük le fertőtlenítős kendővel a kilincseket, a csapot, a kapcsolókat, és minden olyan felületet, amit gyakran megérintünk. Ez a megelőzés szempontjából nagyon lényeges, és egyébként nemcsak a koronavírus, hanem minden más, cseppfertőzéssel terjedő betegségek miatt is. Éppen ezek az apró dolgok előzhetik meg a vírus durva terjedését.
– Már tudjuk, hogy a gyerekek is hordozzák a koronavírust, azonban olyan enyhe tüneteket produkálnak, amelyek alapján a legtöbbször ki sem derül, hogy fertőzöttek. Mit tehet a felelős szülő, aki meg akarja óvni az idős, beteg családtagokat?
– A felelős szülő ne rettegjen, figyelje a gyerekét és a híreket. Ha eljön az idő, hogy az adott régióban terjedés van, ne engedje óvodába, iskolába. De abban is biztos vagyok, hogy ha eljön az a pont, akkor itthon is bezárják az iskolákat, hiszen ez mindenki érdeke. Ebben a helyzetben nagyon fontos volna, hogy mindenki észnél legyen, és tényleg azt csinálja, amit kell.
– Azt is lehet hallani, hogy a jó idő beköszöntével csökkeni fog a vírus terjedése. Ebben bízhatunk?
– Az ember ilyenkor minden reményt keltő hírbe kapaszkodik, de ezt még nem tudjuk. Erre mért adat még nincsen, olyan tanulmány született a témában, ami úgynevezett fehérjemodellezésen alapul, és ebből az derül ki, hogy érintheti a meleg a vírust. Azonban ha ez igaz is lesz, ez maximum segíteni fogja a védekezést. Nem azt jelenti majd, hogy egyáltalán nem terjed a vírus, csak legfeljebb rosszabbul fog terjedni. A járvánnyal akkor is meg kell küzdenünk, ahogy most is tesszük, a meleg biztosan nem fogja megoldani a helyzetet.
– Akkor mi oldja meg?
Sok minden egyszerre. A járványügyi intézkedések, a szerencse, a meleg idő, az ellenszerek együtt.
– Ön szerint mennyire lehet Magyarországon megállítani a vírus terjedését? Vagy mi is európai gócponttá válunk?
– Ahogy egyre több gócpont alakul ki, azok facilitálják a többit is, úgyhogy, bár ezt nehéz megjósolni, sajnos egyre nagyobb esély van rá.
– Jön a tavaszi szünet, amikor sokan kelnek útra, ha nem is külföldre, de belföldre. Mennyire biztonságos ilyenkor például egy wellness szálloda?
– Ma azt mondom, hogy ezzel még nincs nagy baj, de azért mindenki tartsa észben: egy ilyen járványnál nem annyira előnyös ilyesfajta helyekre menni. Ne egy járvány küszöbén induljunk wellnessezni, ahol random emberekkel vagyunk összezárva egy fürdőben, mert ez nem elővigyázatos lépés. De ugyanígy, ne most menjünk síelni vagy thaiföldi nyaralásra sem, ezeket halasszuk el. Ugyanakkor ez a másik oldalról bajos, hiszen gazdaságilag kontraproduktív, mégis, azt gondolom, most a legfontosabb feladatunk a járvánnyal megküzdeni.
Eleve a repülőterek gyűjtőpontok, érkezik egy csomó ember egy csomó helyről, így fokozott fertőzési kockázatú hely. Éppen ezért csak az induljon neki repülővel, akinek feltétlenül muszáj.
– Ha nem is kelünk messzi útra, sokan tömegközlekedési eszközzel járnak, az ingázók távolsági buszokkal, HÉV-vel. Ezekkel mi a helyzet?
– Egyelőre ez nem baj, és nyilván, ha baj lesz, nem fog járni az a busz. Amit tehetünk az egyén szintjén, hogy nem tüsszentjük le a kapaszkodókat, mert az nem túl udvarias és felelősségteli gesztus. Ha pedig hazaérkeztünk, azonnal és alaposan kezet mosunk. Azt gondolom, ez a járvány jó gyakorlat az emberiségnek, hogy figyeljünk a másikra.
– A nyári nyaralást azért betervezhetjük?
– A helyzet napi szinten változik itthon is, de nem tudjuk, hogy meddig terjed a vírus, milyen lesz a tér-időbelisége. Annyi az ismeretlen tényező, hogy ezt még becsülni sem tudnám.
– Mi a helyzet Kínában? Amióta Európában egyre jobban terjed a betegség, azóta nemigen lehet hallani arról, a távol-keleti országban hogyan alakul a fertőzöttség.
– Igen, mivel Kínában csökkennek az esetszámok. Mert ott meg tudták csinálni, hogy mindent meg- és leállítottak. Most gondoljunk Európára, ami gyakorlatilag egy Kína határügyileg és embermozgás szempontjából, viszont itt minden országnak saját intézkedési terve, hivatala van, nem beszélve Schengenről, ami a szabad mozgást teszi lehetővé. A mi hátrányunk most az, hogy nincs egy jól központosított, valóban jogokkal rendelkező járványügyi páneurópai hatóság, amely egyidejűleg lezárhatna például 3-4 gócpontot 3-4 különböző országban. Emiatt és ilyen szempontból Európa jobb terepe a vírusnak, mint Kína volt.
Szkotniczky Andrea