Szakmai nap az egyéni bánásmódot igénylő gyermekért

A Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda Mákvirág tagóvodája adott otthont az Oktatási Hivatal Budapesti Oktatási Központja segítségével második alkalommal szervezett szakmai napnak, mely az SNI (sajátos nevelési igényű) és a BTMN (beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő) gyermekek megsegítéséről, az irántuk való érzékenyítésről szólt

 

Az óvodapedagógusok munkájában mindig újabb és újabb kihívásokat jelentenek azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik valamilyen okból más fejlődési utat járnak be társaikhoz képest – lemaradva, esetleg jóval megelőzve őket.

A korosztályos átlagtól való eltérés, a differenciálás szükségessége mindennapjaink része, különös tekintettel arra, hogy vegyes életkorú csoportokban nevelődik az óvodás gyermekek többsége. Mégis tapasztalatunk szerint évről évre egyre nagyobb azoknak a kisgyermekeknek az aránya, akik megkésett fejlődéssel esetleg valamely fogyatékossággal (beszéd-, értelmi-, mozgás-, látás-, hallás, vagy autizmus) érkeznek hozzánk, és az intenzív foglalkoztatás ellenére sem lesznek érettek az iskolára optimális időben. Ennek a feladatnak az ellátása egyre nagyobb felkészülést kíván tőlünk, ezért igyekszünk minden alkalmat, továbbképzési lehetőséget kihasználni, mely szakmai kompetenciánkat fejlesztheti ilyen irányban.

Péter Ildikó óvodai, iskolai gyógypedagógusként, tanítóként, nevelési tanácsadó vezető munkatársaként szerzett tapasztalatokat arról, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek között milyen feladatokkal, kihívásokkal kell szembenéznünk nekünk, pedagógusoknak. A fejlődéspszichológiai, pedagógiai vonatkozások mellett áttekintettük az aktuálisan változott törvényeket, az óvodai nevelés feladatait. Az előadáson elhangzottakból fontos megerősítést kaptunk arról, hogy az óvodáskorú kisgyermekek fejlődéséhez mennyire meghatározó a családi atmoszféra, melyben cseperedik, első kötődései, belső biztonságérzete, önbizalma, a környező világhoz való viszonya kialakul. Sajnos az utóbbi időben egyre több a bizonytalan, az édesanyjához ambivalensen kötődő gyermek, akik viselkedésében egyszerre jelennek meg az agresszió és a szeretet megnyilvánulásai.

Az óvó nénik szerepe ezért egyre inkább változik, bővül, és a hagyományos pedagógiai feladatok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a pszichológiai kompetenciák, az elfogadásra, toleranciára, empátiára való nevelés, a gyógyító, kompenzáló pedagógiai attitűd.

Fontos kérdés, hogy a speciális szakemberek (gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok) mellett miben, hogyan segíthet az óvodapedagógus. A szakértői véleményeket, a fogyatékosságokra vonatkozó BNO kódokat hogyan értelmezzük, s ezekhez kapcsolódva hogyan állítsuk össze jól és használható módon az SNI gyermekek egyéni fejlesztési tervét? Milyen alternatívákat lehet használni a problémás helyzetekben, s milyen sajátos, egyéni (individuális) módszereket alkalmazhatunk a hétköznapokban? Ezekre a kérdésekre is kaptunk hasznos, praktikus információkat Péter Ildikótól, aki rengeteg játékos ötlettel, fejlesztő eszközzel gazdagította repertoárunkat a figyelem-, a koncentráció fejlesztésére, a magatartászavar, az alkalmazkodóképesség megsegítésére, a feladatok differenciálására, a fokozatok felépítésére.

A rengeteg gyakorlati példa mellett a szakmai nap tanulságai között kiemelendő, hogy a gyermekek fejlődése szempontjából valódi eredményt csak a családok, óvodapedagógusok és a speciális szakemberek összefogása adhat. Ezért hatalmas a felelősségünk a személyes kapcsolat ápolásában: abban, hogy a szülőket időben (!) meggyőzzük a terápiák szükségességéről, rendszeresen konzultáljunk a fejlődés lépéseiről és a további feladatokról. Bizalommal, érzelmi motivációval támogatnunk kell a családok szerepvállalását a gyermekek fejlődése érdekében, hiszen gyakran tapasztalunk a kudarcok miatt hárítást, érzelmi eltávolodást. Szükség lehet a (már említett) sérült anya-gyerek kapcsolat javítására, erősítésére, pszichológus szakember bevonására is.

Gerlóci Gabriella munkaközösség-vezető