Halottak napja közeledtével az emberek gondolatai – érthető módon – egyre többször térnek
vissza elhunyt szeretteik emlékéhez. Az ünnep közeledtével a Pesterzsébeti temető forgalma is
megnövekszik, mivel a családok ebben az időszakban – amikor csak tehetik – kilátogatnak ott
nyugvó elhunytjaik sírját ápolni, egy kicsit rendbe hozni, hogy méltó legyen a mindenszenteki
megemlékezéshez.
Mivel a Pesterzsébeti temető természetesen az Önkormányzat számára is kiemelten fontos, a
Budapesti Közművek (BKM) Temetkezési Főigazgatósága (BTI) és a kerület közös bejárást szervezett
szeptember legelején. A szemlén a BTI vezető munkatársain kívül a pesterzsébeti és a soroksári
önkormányzat képviselői is jelen voltak. A közös cél az volt, hogy a Budapesti Közművek és a
kerületek a helyszínen közösen állapíthassák meg az esetleges tennivalókat és oszthassák meg
tapasztalataikat, folyamatos együttműködés kiépítésére törekedve. Minderről Harsányi Andreát, a
Temetkezési Divízió főigazgatóját kérdeztük.
– Változott az emberek temetőhöz, temetéshez fűződő viszonya az elmúlt években?
– Igen, az elmúlt tíz-tizenöt évben itt, a fővárosban is változás figyelhető meg mind a
hagyományosnak nevezhető temetési módok, mind a sírok ápolása kapcsán. Azt tapasztaljuk,
hogy a pár évtizeddel ezelőtti szokásokhoz képest csökkent azok száma, akik rendszeresen
látogatják a temetőt, ezzel párhuzamosan a sírok ápolása, gondozása is általában véve kissé
visszaszorult.
– A sír ápolása tehát a látogatók feladata lenne?
– Talán kevesen tudják, de a törvényi szabályozás értelmében az érvényes sírok területe és
közvetlen környezetük a sír felett rendelkező gondozásába tartozik, ezekhez a temető nem is
nyúlhat hozzá. Az ezen kívül eső, sírok közötti területet, illetve az utakat, a parkos részeket
természetesen mi, mint üzemeltető rendszeresen gondozzuk.
– És miként változtak a temetkezési szokások, amelyeket szintén megemlített?
– Első lépésként a koporsós temetések száma szorult vissza a hamvasztásos, azaz urnás
temetésekhez képest, majd az úgynevezett szórásos eljárások kerülnek egyre inkább előtérbe.
Mára elmondható, hogy a BTI temetőiben az összes temetés nagyságrendileg 10%-a koporsós, a
hamvasztással összefüggő temetések aránya pedig 85-90%, amibe beletartoznak a szórások is,
melyek száma az utóbbi időben évente mintegy 3100.
– Ha jól tudom, már itt, a Pesterzsébeti temetőben is van szóróparcella.
– Valóban, a növekvő igényeket látva legújabb fejlesztésünket itt helyeztük üzembe. Ez egy
úgynevezett „száraz” szóróberendezés, melynek működtetése során az elhunyt hamvait a gránit
oszlop tetejére helyezett urnából kegyeletteljes zene kíséretében leengedik. Itt tehát – szemben
például az Új köztemető vagy az Óbudai temető szóróberendezésével – nem víz mossa be a
hamvakat. Ez a temetési eljárás is maximális tiszteletet és méltóságot biztosít, ráadásul télen is
alkalmazható. A szóróparcellában külső fedett ravatalozó is rendelkezésre áll, mely lehetővé teszi
a méltó búcsút.
– Az ilyen temetés során marad bármi emlék a helyszínen az elhunyt után? Úgy értem, egy
koporsós vagy urnás temetés esetében síremlék épül. Itt mi a helyzet?
– A kérdés jogos, e tekintetben a szórás különbözik a hagyományos módoktól. Ezen búcsúztatás
során – a temetés jellege miatt – koszorú vagy nagyobb csokor sem helyezhető el a helyszínen,
legfeljebb egy-egy szál virág. Ugyanakkor már dolgozunk azon, hogy az előbb említett
temetőinkhez hasonlóan itt is lehetőség legyen elhunyt szerettünk nevének megörökítésére egy erre a célra szolgáló, közös kegyeleti emlékművön, ami lehet egy úgynevezett kegyeleti
emlékoszlop vagy akár emlékfal is. A szóban forgó bejáráson az önkormányzat képviselői is
szorgalmazták eme emlékoszlopok felállítását. Jelenleg dolgozunk ezen a kérdésen.
– Beszéljünk egy kicsit arról, miért volt szükség a temető mellékkapuinak ideiglenes bezárására.
– A mellékkapuk bezárásának oka a sajnálatosan romló temetői közbiztonság volt. A viráglopások, a
sírok megrongálása ugyanolyan jellemző volt, mint mondjuk a háztartási vagy akár építkezési
hulladék behordása a temető területére. Már több mint másfél éve bevezettük a szelektív
hulladékgyűjtést – ami a kerületi lakosokkal is közös környezetvédelmi érdekünk –, de közben
mindenféle egyéb, oda nem való, illegális hulladék összegyűjtésének és elszállításának terhe is
ránk nehezedik. Nem láttunk hát más lehetőséget a helyzet normalizálására, mint egyetlen, jól
ellenőrzött főkapura koncentrálni a területre való ki- és bejutás lehetőségét.
– Akkor most miért vannak mégis nyitva ezek a mellékkapuk?
– A temető jó megközelíthetőségének és a lakosok akadálymentes közlekedésének biztosítását is
fontosnak tekintjük. Emellett sikerült a kerületekkel közösen elindítanunk egy olyan
kezdeményezést, melynek keretében a jövőben önkormányzati segítséget is kaphatunk majd a
temetői közbiztonság javításához, valamint a temetőlátogatók biztonságának növeléséhez.