Üdvözöljük PESTERZSÉBET hivatalos oldalán!

Rendhagyó Márton-nap

2020.11.17

A Pesterzsébeti Baross Német Nemzetiségi Óvoda német nemzetiségi csoportjaiban Márton-nap a legnagyobb hagyományőrző ünnep, ahol igyekszünk gyermeknek, felnőtteknek Szent Márton legendáját és annak erkölcsi tartalmát átadni. De ez a Márton-nap más volt, mint a korábbiak. Sajnos úgy alakult a járványhelyzet előírásai miatt, hogy a megszokottól eltérően, a járványügyi előírások szigorú betartásával, szülők nélkül emlékeztünk meg Szent Mártonról és az ő jótetteiről.

Idén a gyerekekkel közösen elkészítettük el lámpásainkat, de hangulatos gyermekműsoraink sem maradhattak el, melyben Márton legendája és hozzá kapcsolódó dalok, mondókák, játékok kaptak főszerepet. Természetesen a libasült sem hiányozhatott az asztalról, a gyermekek örömére. A lámpás felvonulást az óvoda udvarán tartottuk meg csoportonként. Azért, hogy a szülők is részesei legyenek az ünnepnek, videófelvételt készítettünk, amit a körükben megosztottunk.

Ki volt Szent Márton? Ő volt az első püspök. A szegények, a mesterségek, a templomok és az állatok védőszentje. István királyunk serege mindig az ő zászlaja alatt vonult hadba. Magyarországon számtalan templom viseli a nevét. Pannóniában született, nem messze Pannonhalmától. Apja, a kor szokása szerint kisgyermek korában katonának adta, a római hadseregbe. Sokáig harcolt. A hadseregben ismerkedett meg Krisztus tanaival, és ekkor elhagyta a sereget, nem harcolt tovább.

Az emberek nagyra értékelték jóságát, emberségét, megkeresték és megkérték, hogy legyen a püspökük. Ő még nem találta magát elég felkészültnek erre a feladatra. Mivel az emberek tovább kérlelték, elbújt előlük egy libaólba, azt gondolta, hogy itt senki nem találja meg. A libák a gágogásukkal elárulták a búvó helyét. Az emberek lámpásokkal keresték őt, ezért vonulunk mi is színes lámpásokkal ezen az ünnepnapon. Így kapcsolódnak a ludak az ünnephez.

Nagyon sok legenda fűződik a nevéhez. A legismertebb közülük Szent Márton esete a koldussal. A szegény koldussal megosztotta köpenyét és kenyerét. Azt tanítja, hogy a jóság, az önzetlenség fontos emberi tulajdonság.

Magyar vonatkozása az ünnepnek: a gazdasági év teljes lezárása, az állatok a legelőkről a téli szállásra hazatérnek. A gazda elszámolt a pásztoroknak, akik Márton napi zöld ággal körbejárták az istállókat és megérintették a falakat, ezzel tartották távol a rontást az állatoktól.

Időjósló szerepe van a Márton napi lúd csontjának. Ha a csont fehér, kemény, hideg telünk lesz, ha szürke, akkor enyhe, tocsogós. A népi mondás szerint „Ki Márton napján ludat nem eszik, az egész évben keményen éhezik!”.

Pap Eszter német nemzetiségi munkaközösség-vezető

Last modified: 2020.11.17

Comments are closed.

Akadálymentes nézet
Akadálymentes nézet